Intézeti Kutatás

Az Informatikai Intézet kutatásai

Az Informatikai Intézetben intenzív kutatási munka folyik az információrendszerek, a számítástudomány és az infokommunikáció területein. Az eredményekről rendszeres intézeti kutatási szemináriumokon számolnak be a kollégák. A Gazdaságinformatikus Doktori Iskola hallgatói aktív részesei az Intézet kutatási munkáinak. Az Intézetben MTA doktori fokozattal rendelkezik 1 kolléga, kandidátusi és PhD fokozata van 18 kollégának.

Az intézet főbb kutatási témái:

  • elektronikus kereskedelem és az elektronikus kormányzás informatikai és gazdasági kérdései (az üzleti modellektől az elektronikus személyazonosítás kérdésköréig)
  • informatikai szolgáltatások menedzselése (vállalati helyzetfelmérések)
  • informatikai biztonság és informatikai audit
  • üzleti intelligencia, adattárházak és adatbányászat
  • integrált vállalatirányítási rendszerek, alkalmazásintegráció, SOA
  • elektronikus ellátási lánc menedzsment
  • e-learning és mobile learning
  • folyamatmenedzsment, a folyamatok modellezése, szervezése és újraszervezése, szemantikus folyamatmenedzsment
  • tudásmenedzsment, intelligens rendszerek, ontológia alapú megoldások
  • policy modelling informatikai támogatása
  • Future Internet
  • autonóm szoftverágensek lehetséges alkalmazásai.

Kollégáink szép eredményeket értek el az ABS algoritmusok numerikus matematikai módszerekkel történő tesztelése és továbbfejlesztése, az algoritmusok hatékonyságának és robosztusságának nagy statisztikai elemszámmal, véletlen és irányított bemenő paraméterek segítségével történő vizsgálatában.

Régi probléma konvex testek térfogatának kiszámítása, és erre egy polinomiális idő alatt eredményt adó algoritmus kidolgozása. Az 1990-es évek alatt különösen nagy hangsúlyt kapott az úgynevezett randomizált algoritmusok kifejlesztése. Ezekben magyar részről többek között Lovasz L. es Simonovits M. vettek aktívan részt, és részben tevékenységüknek köszönhetően a kezdeti n^27 kitevőt sikerült 2004-ben n^4-re leszorítani, ahogy újabb és újabb változatokat publikáltak. Ezeknek az elméleti eljárásoknak a tényleges futási ideje eddig nem volt ismert, az általunk kidolgozott, az eddigi legjobb algoritmus számítógépes implementációja volt az első a térfogatszámítási eljárások közül, amely valóban elvégzi ezeket a számításokat.

Kollégáink értékes eredményeket értek el az erőforrás korlátos projektek ütemezése, ezen belül elsősorban a harmónia kereső metaheurisztikák alkalmazásában, ui. az adott területen a leghatékonyabbnak bizonyuló megoldások a metaheurisztikák között keresendők. Az algoritmusok a különböző célfüggvényeket – projekt hosszának minimalizálása, nettó jelenértékének maximalizálása, erőforrás profil kisimítása, stb. – hierarchikusan kezelik. Az újabb és újabb továbbfejlesztések során újabb szempontok szerint ütemező algoritmusokat fejlesztünk, illetve az addigi megoldásokat tesszük hatékonyabbá.

Az informatika és a telekommunikáció szerves beépülése a gazdaságba és az államigazgatásba felveti a gyors fejlődésnek a gazdasági rendszerek stabilitására gyakorolt hatását. E területen is folytatunk matematikai jellegű vizsgálatokat.

Az adatbázisok, az adattárházak, az adatbányászat és az üzleti intelligencia korunk igen fontos üzleti és igazgatási alkalmazásai. Ezen a területen számos kutatónk tevékenykedik, több gazdaságinformatikus doktori hallgatót is bevontunk ezekbe a kutatásokba.

Az Intézet fő kutatási irányai közé tartozik a tudásmenedzsment, amelyben mind elméleti, mind gyakorlati, nemzetközi projektekben realizált eredményeket tudhatunk magunk mögött (SAKE: “Semantic enabled Agile Knowledge-based E-government” FP6 IST STREP).

Az e-kormányzati területeken hagyományosan aktív kutatási tevékenységünk. A 2013-ban zárult UbiPOL (Ubiquitous Participation Platform for Policy Making; ICT-2009.7.3 (ICT for Governance and Policy Modelling), 2009-2012) projekt célja, egy olyan, minden állampolgár számára elérhető (ubiquitous) platformon alapuló rendszer kifejlesztése, amely lehetőséget nyújt a felhasználók közvetlen bevonására a szabályozási környezettel kapcsolatos folyamatokba (törvények, rendeletek kialakítása, módosítása) függetlenül a földrajzi helyzettől és az időtől. Intézetünk elsődlegesen a rendszer tervezésében, a szemantikus technológiák adatelemzésben, adatbányászatban történő alkalmazásában vett részt. A projekt koordinátora a Brunel University volt.

A tudásmenedzsmentben elért eredményeiket a legkülönbözőbb gyakorlati területeken alkalmazzuk, mint például adaptív oktatási rendszerek készítése, ontológia alapú kompetencia kiértékelő rendszer kialakítása. Számos sikeres kutatási projektben vettünk részt mobile learning témakörben. (MOTILL „Mobile Technologies in Lifelong Learning: best practices”  NLLS – Transversal programme – Key Activity1: Policy Cooperation and Innovation of the Lifelong Learning Programme 2007-2013.). Fontos kutatási témaként kezeljük az informatikai rendszerek üzemeltetésének szabályozási és szabványosítási kérdéseit, valamint a rendszerek auditálását. Kollégáink tagjai az ezeket meghatározó nemzetközi szervezeteknek (ITSMF, ISACA, stb.). Évente folyik kérdőíves felmérés a jelentősebb hazai IT alkalmazók körében az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos gyakorlat monitorozása, az informatikai menedzsment pénzügyi és stratégiai kérdéseinek vizsgálata céljából. Számos, az ITIL ill. a COBIT módszertani kérdéseihez, részterületeihez kapcsolódó kutatási-fejlesztési feladatot is végeztek kollégáink, aktívan részt veszünk a nemzetközi szakmai szervezetek (pl. ISACA (Information Systems Audit and Control Association) munkájában.

A nemzetközi kutatási kapcsolataink kiterjesztésére is nagy gondot fordítunk. A 2009-2010-ben folyó eLINK projekt után 2012-től a cLINK,  (centre of excellence for Learning, Innovation, Networking and Knowledge” Erasmus Mundus Action 2) projekt lehetőséget adott  ázsiai országokból érkező vendégprofesszorok, doktorandusz hallgatók fogadására. A 2013-ban indult FUSION projekt az ázsiai irányú mobilitásra is lehetőséget ad. Részt veszünk az EU FP8 jövő internet, cloud computing és a „Trust in Digital Life” programok előkészítésére létrehozott európai konzorciumban, amelyben az „Economic and Social Impacts” munkacsoportot vezetjük.

Az infokommunikációs területen az új, a korszerű eszközök e-business és entertainment alkalmazási témába vágó gazdasági kutatásokat is folytatunk. Jelentősek a telekommunikáció átalakulására, a közösségi hálózatok kialakulására, az egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró virtuális világ (on-line játékok, second life, közösségi oldalak, keresők, stb.) gazdasági hatásának elemzésére irányuló eredmények.

Eredményeinket nem csak nemzetközi, elsősorban EU-s projektekben hasznosítjuk, hanem számos vállalattal és nemzetközi szakmai szervezettel is együttműködünk (IBM, Microsoft, IQSYS stb.) a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában.

A kutatási eredményeket több hazai, nemzetközi folyóirat publikáció és konferencia előadás fémjelzi.

Konferenciaszervezés

Az intézet munkatársai jelentős szerepet töltenek be a hazai gazdaságinformatikai kutatás fórumának számító OGIK konferencia programbizottságában; a nemzetközi SKIMA konferenciák programbizottságában, valamint Conference Program Chair-ként az EGOVIS & EDEM 2012, EGOVIS & EDEM 2013 (Technology-Enabled Innovation for Democracy, Government and Governance, http://www.dexa.org/egovis&edem2013) és EGOVIS 2014 konferenciákon a DEXA konferencia sorozat keretében.

.